A magyar gazdaság zöld átállását a BÉT elkötelezetten támogatja

A BÉT elkötelezett abban, hogy elősegítse a fenntartható, zöld beruházásokat megvalósító értékpapírkibocsátók és zöld értékpapírok iránt érdeklődő befektetők egymásra találását, ezzel is támogatva a magyar gazdaság zöld átállását.

A befektetők részéről az elmúlt években megerősödött az érdeklődés a zöld pénzügyi termékek iránt. A zöld pénzügyi termékek a hagyományos pénzügyi termékektől elsősorban annyiban különböznek, hogy olyan beruházásokat finanszíroznak a forgalomba hozatal során befolyt forrásokból, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezeti- vagy klímavédelmi előnye.

Az elmúlt években számos zöld hitelpapír (kötvény, jelzáloglevél és állampapír) került bevezetésre a BÉT-re, ezért indokolttá vált a BÉT-en is ezen értékpapírok megkülönböztetése más hitelpapíroktól.

A BÉT Zöld termékeket bemutató oldalán abban kíván segítséget nyújtani, hogy egyrészt bemutatja a zöld hitelpapír kritériumoknak való megfelelés szabályait, másrészt bemutatja, hogy hol és milyen módon kerülnek megjelölésre a BÉT-re bevezetett/regisztrált zöld értékpapírok.

További információk:  Zöld termékek – Bet site

Elfogadták az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványokat

Az Európai Bizottság által 2023. július végén elfogadott szabványok (#ESRS: European Sustainability Reporting Standards ) a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási kérdések teljes körét fedik le, az éghajlatváltozástól kezdve, a biológiai sokféleségen és az emberi jogokon át egészen a vállalatok fenntarthatósági hatásainak (#impact) bemutatásáig.

A szabványok kialakítására a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (#ISSB) és a Globális Jelentési Kezdeményezés (#GRI) közös munkájával és bevonásával került sor.

A standardokat a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (#CSRD: Corporate Sustainability Reporting Directive) hatálya alá tartozó vállalatok fogják alkalmazni. A CSRD irányelv 2024-től már közel 50 ezer vállalat számára lesz kötelező.

Kiket érint a CSRD irányelv?

#CSRD #timing

#ESRS #CSRD (linkedin.com)

A kkv-szektor és az ESG

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztálya által szervezett konferencia kerekasztalbeszélgetése során arra keresték a választ, hogy hol tart jelenleg a magyar kkv-szektor az ESG keretrendszer megismerési és alkalmazási folyamatában.  Mindemellett szó esett a BÉT kkv-k számára létrehozott ESG pilot programja során gyűjtött tapasztalatokról és a vállalatokat érintő kihívásokról.

Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója arról számolt be, hogy egyre jobban érti a kkv-szektor is az ESG szempontokat, de esetükben nem a jogszabály kényszeríti ki a jelentéstételt, hanem a nagyvállalatok és pénzintézetek, a beszállítói láncon és a finanszírozáson keresztül, valamint a PR-kommunikációs előnyök is erre terelik a kisebb társaságokat. Adatot még nem igen tudnak szolgáltatni, de egyértelműen látszik a nyitottság. „Nehéz az idei év gazdasági szempontból, nem dübörög úgy a gazdaság, így biztosan vannak olyan kisvállalkozások, amelyeknek inkább az javasolt, hogy ebben az évben a stabilitására fókuszáljanak. Viszont, aki most is megteheti, annak igenis kötelessége az ESG szempontokat alkalmazni.” – mondta el az igazgató.

Kozma András, a Credit Management Group vezérigazgatója azt tapasztalta, hogy azok a vállalatok jelentkeztek a BÉT programjára, amelyek eleve nyitottak az ESG riportkészítésre, tehát fontos lenne, hogy a nem érintett vállalati körök is egyre jobban bevonódjanak. Ehhez erős ínszentívákra van szükség, a bankrendszertől érkező nyomás jelen van most is, de az olyan ösztönzők fenntartására is szükség van, mint például a tőkekövetelmény-kedvezmény. Összességében, akiknél megvan az érdeklődés, azoknál az adatbeszerzést kell fejleszteni, illetve a másik feladat, hogy az érdeklődési kört tágítsuk, akár pénzügyi kedvezményekkel.

Fenntarthatóság a tőzsdén és a vállalati szektorban – YouTube

Pál Gábor, a CÉH vezérigazgató-helyettese a saját kkv-s tapasztalatairól számolt be, elmondta, hogy az elmúlt pár évben erősödött fel igazán a megrendelők oldaláról, hogy szeretnék, ha az ESG-nek megfelelő szempontok is érvényesülnének, már a projektek tervezési szakaszaiban is. A nemzetközi megrendelők ezt már elvárják, a finanszírozásban is megjelenik, valamint műszakilag is ki kell szolgálni a zöld ingatlanállomány felé való elmozdulást.

Forrás: Folytatja az MNB a zöld átállás támogatását – Íme a 2023-as tervek – Portfolio.hu

 

Kiknek és mikortól kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer?

Az Országgyűlés 2023. május 23-án fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt. A törvény az (EU) 2019/1937 irányelv („Whistleblower irányelv”) rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba. Ismerhetjük Panaszbejelentési törvényként, Visszaélés-bejelentési törvényként, de akár Bejelentővédelmi törvényként is.

A 2023. évi XXV. tv. értelmében érintett vállalatok visszaélés-bejelentési rendszert kötelesek létrehozni és működtetni.

Kiknek és mikortól kötelező belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?

2023. július 24-től

  • a legalább 250 főt foglalkoztatók
  • foglalkoztatotti létszámtól függetlenül: hitelintézetek és biztosítók, könyvvizsgálói, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők, könyvvizsgáló- és könyvelőirodák, bizalmi vagyonkezelők, ügyvédi irodák, ügyvédek, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, székhelyszolgáltatók, meghatározott műalkotásokkal, régiségekkel kereskedők, hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést elfogadó kereskedők, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.) szerinti egyéb foglalkoztatók, tengeri olaj- és gázipari foglalkoztatók, polgári légi közlekedési foglalkoztatók és úszólétesítmény üzemeltetők

2023. december 17-től

  • a legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatók

 

Mit lehet bejelenteni? A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményt vagy mulasztást, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni a foglalkoztatónál.

Ki lehet a bejelentő? A bejelentő olyan természetes személy, aki a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt jelent be. A bejelentő lehet munkavállaló, megbízott, vállalkozó, ex-munkavállaló, korábbi vállalkozó, (ex-)szerződéses partner, gyakornok, de akár álláshirdetésre jelentkező is. A bejelentő személyével szemben azonban tilos a megtorlás!

(Forrás: iStock-1006581722)

Hogyan lehet a bejelentést megtenni? A bejelentés írásban és szóban egyaránt megtehető, és a foglalkoztatók eldönthetik, hogy milyen visszaélés-bejelentési csatornát, csatornákat tesznek elérhetővé. A törvény lehetőség ad a munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy anonim módon történő bejelentésére is.  A bejelentő számára 7 napon belül kell visszajelzést kell küldeni a vizsgálat megkezdéséről, esetleg további információ szükségességéről, adott esetben a bejelentő meghallgatásáról.  A bejelentéseket 30 napon belül kötelező kivizsgálni, ez a határidő indokolt esetben legfeljebb három hónapra hosszabbítható meg.

Forrás: Kiknek és mikortól kötelező belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni? (linkedin.com)

 

Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG-megfelelése

Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG-megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán.

Balról jobbra: Horváth Bálint, a Pureco Kft. ügyvezetője; Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese; Kozma András, a Credit Management Group vezérigazgatója (Fotó: portfolio.hu, Mónus Márton)

Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról Roxana Pasztor, a portfolio.hu™ fenntarthatósági szakértője beszélgetett Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230801/eljott-a-radobbenes-ideje-elobb-utobb-kitaszitott-lesz-aki-nem-lep-a-zold-gazdasag-utjara-628611

 

 

Minden eddiginél nagyobb transzparenciát biztosítanak az új GRI Szabványok a környezeti hatások szempontjából